Szingularitás. Nagyon közel állunk ahhoz, hogy - akár két - három évtizeden belül - elérkezzen, teljesen új korszakot nyitva az emberiség történetében. A kifejezés a latin "singularis" azaz egyedülálló vagy különleges jelzőkből ered és ilyen értelemben egy olyan jövőbeni eseményt és/vagy időszakot jelöl, mely a mesterséges intelligencia (AI = Artifical Intelligence) létrehozásával a mai kor embere számára még felfoghatatlan változásokat hoz, teljesen átalakítva napjaink társadalmát. A szingularitásról az első átfogó és milliókat elgondolkodtató írás az amerikai informatikus, mérnök, feltaláló és író Raymond Kurzweil tollából jelent meg 2005-ben "The Singularity is near" címmel. A mű reflektorszerűen irányította a figyelmet a jövőkutatásra és az AI okozta esetleges hatások megfejtésére.
A szingularitásról jelenleg - tudományos berkekben legalábbis - még nagyon kevés reális prognózis létezik, főként azért mert valóban megjósolhatatlan eseménysorozatról van szó. A kiszámíthatatlanság mögött a mesterséges intelligencia rejtélye bújik meg, hiszen nem tudjuk milyen fejlődési ív húzódik meg egy önmagát fejlesztő, exponenciálisan bővülő mesterséges értelem lehetőségeiben.
Ha 2045 -re valóban megszületik az AI és megkezdi önfejlesztését, túlhaladva és megelőzve a humán intelligenciát, a hatások több irányba is dominóelvszerűen indulhatnak meg. Az első hatásmechanizmus az emberiséget segítő, vagyis pozitív hatású találmányok, innovációk és felfedezések "vonalán" sejthető, vagyis mindazon dolgokban, melyeket egy emberi gondolkodást meghaladó új, magasabb szintű, önfejlesztő értelem "működése" adhat az emberiség számára.
A második hatásmechanizmus a szingularitás utáni, - annak következtében létrejövő - társadalmi változásokat jelenti, minden káros és pozitív aspektussal együtt. Végül a harmadik hatásmechanizmus mindazon veszélyeket, negatívumokat és kockázatokat hordozza, melyek a Föld jövőjével kapcsolatosak (minden körülmény figyelembevételével).
A három aspektus boncolgatása több tudományterület felhasználásával könyveket tölthet meg. Ám egy gondolatébresztő blogbejegyzés keretei között csupán egy-egy felvetésre van lehetőség. Nézzük tehát a három hatásmechanizmust sorban:
Az emberiséget segítő, pozitív hatású mechanizmusok előrejelzése arra a feltételezésre épül, hogy az AI meghaladva az emberi értelmet, megoldásokat képes majd találni a Földet érintő közös és globális problémákra. Ha a hipotézist elfogadjuk, az AI probléma-megoldó metodusai hasznosíthatóak lehetnek az orvostudományban, a közlekedésben, az iparban, a mezőgazdaságban, a hírközlésben, az informatikában, a környezetvédelemben és még vagy tucatnyi kulcsfontosságú területen.
A szingularitás második, társadalmi változásokat előidéző határmechanizmusa a legérdekesebb kérdés és egyben a legkevésbé megfogható is. Milyen lehet egy olyan világ, melyben a legfelsőbb szintű tudást az a hatalmi csoport (pl egy államvezetés) "adagolja" a Föld társadalma számára mely megteremtette annak forrását a mesterséges intelligenciát? Egyáltalán birtokolhatja ezt a vívmány egyetlen érdekcsoport, vagy csakis globális szervezet (pl ENSZ) rendelkezhet vele? Ha pedig ez a kérdés nem vetődik fel, vagy eleve megoldottnak vehető, hogyan hat majd mindennapjainkra egy olyan tudásbázis, mely minden problémára megoldásokat tud kínálni? Feldolgozható lehet e az átlagember számára egy minden képzeletet felülmúló hipergyors fejlődés? Ha naponta jelennek meg új találmányok, ha a fejlődés gyorsaságát nem tudja követni az iskoláztatási rendszer és az átlagember kognitív képességei már nem képesek felfogni, megérteni vagy feldolgozni az újításokat? Jótékony hathat mindez az emberiségre? Pozitív lehet e mindez a jövő embereinek szocializációja és viselkedéskultúrája szempontjából? Milyen embereket szülhet egy ilyen világ?
Végül a harmadik hatásmechanizmusról, a Föld jövőjéről. A fő kérdés ebből a szempontból az, hogy az AI kerülhet e rossz kezekbe, katasztrófát előidézve az emberiség egészére és a Földre nézve? Ha a második pontnál említett érdekcsoport a hadiipar fejlesztésére vagy diktatúra kiépítésére, esetleg egy kasztrendszer kiépítésére használja?
A szingularitás érdekes kérdés, valójában ma az egyetlen igazi nagy talány, mely mindent felölel, ami az emberiség elkövetkező évtizedeivel, évszázadaival kapcsolatos. Kétségtelenül a szingularitás évszázadában élünk (és halunk) melynek mielőbbi felismerése és jelentőségének mielőbbi felfogása mindannyiunk globális érdeke.(11.03.20:30)